.
Paliról
Nagyon jó előadó voltál! Semmit nem felejtek el abból, amiről beszéltél, és mégis mindent elfelejtettem! Ha kérdezték, hogy miről szólt az előadás, egy szót se tudtam! Annyit viszont igen, hogy különleges vagyok, egyedi és megismételhetetlen! Ez épp elég volt! Boldogan jöttem haza az előadásról.
Egy másik élményem veled kapcsolatban: annyira sok vicces dologgal meg tudtál nevettetni mindenkit, hogy dőltünk a kacagástól. Nekem minden nevetésnél egy csomó váladék jött fel a torkomból. Beteg voltam. Jó kis százhalombattai levegő! Torokfájás. Senkit nem zavart, hogy a felszakadt köhögésemet kellett hallgatni. Csak nevettünk, nevettünk. Mint tudható, a nevetés gyógyít!
Harmadik élményem a sok közül, mikor már 'elmentél', és emlékeztünk Rád a táborban, éppen Tatán, a következő történt: új fényadót avattunk, tartom felette a kezem, mondom magamban a sok jót, amit kívánok neki és szóltam gondolatban, 'Pali mondd tovább fentről'. Erre Pali rám dobott egy kis makk-maradványt a fáról. Ez a fejemen koppan, magyarán rám koppintott - Anna ez a te feladatod, te vagy jelen, folytasd! Én pedig folytattam. Így tanított Pali az 'égből'.
Shantal