.
A CSEND MÁSIK OLDALA
.
Gondolat-mozaikok
.
<<Lapozás 2.2 Lapozás>>
.
ÖNISMERET NÉLKÜL NINCS MEGOLDÁS

2.2.1. Gondolkodási képességünk teszi lehetővé, hogy megkeressük a legjobb válaszokat és megoldjuk problémáinkat. A gondolkodási folyamatokat leginkább olyankor használjuk, amikor nem tudjuk, hogyan jussunk el a kiindulási helyzetből a célhelyzetbe. Ha gondolkodunk, az azt jelzi, hogy van valamilyen megoldatlan problémánk. Amikor már tudjuk, hogy azt hogyan oldjuk meg, akkor a végrehajtás már csak rutinszerű feladat.

2.2.2. Ahhoz, hogy megértsük a magunk életében tornyosuló gondokat, szenvedésünk okait, a világban is meglévő válságot, először önmagunkban kell rálelnünk a tisztánlátásra. A tiszta látásmód pedig csakis a "tiszta elme" révén kialakított gondolkodással érhető el. Első lépésként önmagunk megismerését kell célul kitűzni, ami mindannyiunk egyéni "belső forradalma". A helyes gondolkodásmódhoz csakis az önismeretünk megléte által juthatunk el. Ha nem értjük meg önmagunkat, nincs alapja a gondolkodásunknak. Önismeret nélkül nem hordozhatnak igaz tartalmat a gondolataink sem.

2.2.3. Az önismeret nem az intellektus fejlesztését jelenti. A megfelelő gondolkodásmód nem a különféle hagyományos mintákhoz való igazodás alapján valósul meg, hanem önmagunk és környezetünk valóságos megértésén keresztül. A tisztánlátás nem a szavak formájába öntött kijelentésekből, hanem abból a tudatosságból és gondolkodásmódból fakad, ami feltárja, hogy tulajdonképpen ki vagyok én. A tisztánlátás soha nem osztható meg másokkal, de a megfelelő gondolkodásmód mikéntje már igen.

2.2.4. A teremtés teljes szabadságot biztosít minden létezőnek, de természetesen csak a szellemi teremtő erővel, az alkotási tevékenység képességével rendelkezők tudnak részt venni a teremtés aktív folyamatában. E szellemi tulajdonsággal nem rendelkezők csak a létezés dinamikus törvényi kereteiben, a meglévő struktúrákon belül működhetnek és létezhetnek.

2.2.5. Az ember, szabadsága révén, a Teremtővel azonos jogosultsággal, korlátozás nélkül vehet részt a folyamatos teremtésben. Az ember maga teremtheti meg önnön világát, a saját valóságát.

2.2.6. Az ember egy tudattal megáldott, teljesen szabad szellemi létező. Ez az adottság a szabadságunk forrása. A szabad létezők öntudatát egy munkaeszköznek tekinthetjük. Ez az eszközünk adja az értelmezési képességünket, aminek határát a megfogalmazott gondolatok szabják meg. Alapvetően ezt a keretet bővítve, változtatva van lehetőségünk arra, hogy önmagunkat és a világunkat feltárhassuk. Szabad szellemi létezőnek lenni azt jelenti, hogy az ember tudatának tartalmát maga határozhatja meg.

2.2.7. Az ember minden olyan képességgel rendelkezik, amivel az elgondolásait akarata szerint meg tudja valósítani. Mindezt a tudatunkon keresztül, a gondolataink segítségével érhetjük el. Emberként lehetőségünk van rá, hogy azzá váljunk, amit gondolatainkban megfogalmazunk. A dolgok szabadságunk révén, cselekvéseink által teremtődnek meg. A teremtés mindig megtörténik, ezért van arra szükség, hogy mindig tudatában legyünk azoknak a gondolatoknak, amelyek cselekvéseinket irányítják. Amit az értelem el tud képzelni, azt meg is tudja valósítani. Az ember az egyetlen, aki létrehozhatja a saját világát.

2.2.8. Ennek a világnak azonban csak egy boldog élet adhat értelmet. A földi élet boldogságát az EGÉSZ-ség átérzése, ismerete és megfogalmazása nélkül az ember nem képes beteljesíteni. Életünk harmóniáját tehát a világról alkotott képünk és tudatosságunk határozza meg.

2.2.9. Az ember maga teremti meg a saját valóságát akkor is, ha hisz ebben és akkor is, ha nem. Az ember, amire és ahogyan gondol, azzá válik, olyan lesz az élete. Ezért elkerülhetetlenül fontos, hogy mindennapjainkban milyen gondolatokkal tápláljuk a tudatunkat, hova fókuszáljuk a figyelmünket.

2.2.10. A lét a teremtés szabadságának megfelelően valósul meg. A világ minden létezőnek biztosít lehetőséget. Tökéletesen működik, beleértve az embert, kultúráit és társadalmát. Erről a tökéletes működésről azonban csak a gondolkodó ember szerezhet tudomást, az is csak akkor, ha eljut ezen egyetemes valóság felismeréséig.

A PROGRAMOZHATÓ TUDAT

2.2.11. Az ember a teremtés programjának megfelelően jött létre. Léte szorosan összefügg a környezetével, meghatározott az őt körülvevő, egymásba ágyazott létező rendszerek által, mint a világegyetemünk, galaxisunk, naprendszerünk, földünk, a földi bioszféra, emberi társadalom, helyi kultúra. Ezek a rendszerek, részben önálló, de mégis szorosan egybetartozó egységek, és csak ebben a keretben értelmezhető az emberben kifejlődő öntudat is, ami valóban egy virtuális program.

2.2.12. A tudati működés csak egy speciális feltételrendszer keretében alakul ki. A tudat az adott lét keretében megjelenni képes információkból, a tudatban megjelenő öntudat pedig a tudatosított információkból táplálkozik. A tudatunk ebből következően úgy viselkedik a valósággal szemben, mint egy szűrő. Ezért nehéz a világunkról igazi képet alkotni.

2.2.13. A feladat tehát adott, a nehézségek ellenére rá kell találnunk a valós kép megalkotásának módszerére. Az élet nem a szenvedésre teremtetett, ezért dönthetünk, elfogadjuk-e a valótlanságot a következményeivel együtt és szenvedünk, vagy megkeressük a megoldást.

2.2.14. Látásmódunkat és cselekvéseinket alapvetően a tudatunk tartalma határozza meg, a tudatunkat viszont azon gondolatok alkotják, amelyek már tudatosodtak. Így, ha a valóságnak megfelelően fogalmazzuk meg gondolatainkat és a mindennapi élet döntéseihez és cselekvéseihez is a tudatos irányítás eszközét használjuk, akkor biztosan elvezethetjük magunkat egy boldogabb állapotba. Ez az út nemtől és személyi adottságoktól függetlenül mindenki számára járható, mert a tudatosság lehetősége alapvető adottsága minden egészségesen született embernek.

2.2.15. A boldogsághoz vezető utunk során az önmagunkkal és a külvilággal kapcsolatos problémáink kizárólag a tudatunkban jelentkezhetnek, mert amiről nincs tudomásunk, arról problémaként sem tudhatunk. A problémákat a világ valóságával ütköző gondolatok és azok gyakorlati következményei okozzák. Ezek megoldásának egyetlen lehetősége a tudattartalmunk valóságnak megfelelő átformálása. Az ember minden gondolata valóságos, de ez nem jelenti azt, hogy ezek a gondolatok azonosak a világ valóságával. A világ valósága csak az alap lét-meghatározottságok megismerése után tárható fel.

2.2.16. Az evolúció mai szintjén az egészséges emberek többségének alapvetően biztosított a tudati működése, genetikailag (hardver-szinten) már megfelelő a tanulásra, "programozásra" alkalmas. Az ember ennek köszönhetően vált a földi evolúció jelenlegi csúcslétezőjévé, és készen áll a további szellemi útra is.

2.2.17. Természetes állapotban a tudat feltöltődése, felprogramozódása minden egészséges embernél spontán is megtörténik. Így azonban nem megfelelő a túlélésünket biztosító tudattartalom, az optimális tudati program, vagyis a jelenlegi civilizáció hosszabb idejű fennmaradása. Ezért a feltöltődés folyamatát is célirányosan kell megalkotnunk. Az evolúció során éppen azért alakult ki a programozható tudat, hogy biztosítsa az ember szabadabb létezését, növelje túlélési esélyét. Ezzel az adománnyal már megkísérelhető az életünk harmonikusabb kialakítása is.

MINDEN PROBLÉMÁM OKA ÉN VAGYOK

2.2.18. "Minden problémám kizárólagos és egyetlen oka én vagyok, gondjaim megoldásáért is egyedül és kizárólagosan én tehetek valamit, egyedül én változtathatom meg magamat."
(Biegelbauer) Ebben a gondolatban meghatározott a kiindulópont, aki én vagyok, és egyértelmű a cél is: a boldogság elérésének lehetősége.

2.2.19. Ha valaki ezt megérti és eljutott önmaga tudatos irányításához is, akkor a tudattartalmát tetszése szerint átírhatja és célirányosan bővítheti. Sajnos e felismerés a legtöbb embertársamban eddig még nem történt meg, ezért boldogtalanul élik le az életüket. A boldogság gyakorlata az önmagunk megváltoztatására irányuló szándék nélkül csak utópia.

2.2.20. Sajátmagunk megváltozásának gyakorlati problémáit, az átírási folyamat nehézségét az okozza, hogy megszületésünkkor a célirányosság programjai csak a fizikai létünk (testünk) fenntartása szintjén adottak. A gondolkodás képességét biztosító programok is csak biológiai szinten, a működés és a fejlődés lehetőségeiben biztosítottak. Ezért a szellemi működésünket kialakító programokat is nekünk kell létrehozni, és a tudattartalmunkat teljes egészében nekünk kell kialakítani.

.
A lap tetejére
.
<<Lapozás 2.2 Lapozás>>
.
Honlaptérkép
.
Vissza
_