.
A CSEND MÁSIK OLDALA
.
Gondolat-mozaikok
.
<<Lapozás 2.7 Lapozás>>
.
A JÖVŐ AZ EMBER KEZÉBEN VAN

2.7.1. A jövőre való felkészítést mihamarabb el kell kezdeni. Kiemelt fontosságú az új kihívásokra megfelelő válaszokat adni tudó oktatási programok beindítása. Az ismeretek birtokában a jövőorientált emberek tudatosság-szintje megemelkedik, így cselekedeteikbe beépíthetik a jövőre vonatkozó várakozásaikat is.
.
A FENNTARTHATÓ JÖVŐ
.
2.7.2. A fenntartható jövő megvalósításának alapfeltétele az egyének önismeretének megfelelő szintre emelése. Ezt az utat csak a kreatív tudatosság kialakításával járhatjuk végig. Így már sikeresen megvívható az egyes ember "belső forradalma" is.
-
2.7.3. A cselekvés szintjén olyan körülményeket, "kapcsolati formákat" kell kialakítanunk, amik megfelelő mederbe terelik azoknak az embereknek az életét is, akik még nem jutottak erre a felismerésre, akik még maguktól nem képesek végigjárni ezt az utat.
-
2.7.4. A jövőbeni generációk érdekeinek figyelembevétele a fenntarthatóság szempontjából elengedhetetlen. Utódaink jövőjére azok a jelenségek és folyamatok gyakorolják a legnagyobb hatást, amelyeket az emberiség nem tud kézben tartani. A világ jelenlegi vezetői alkalmatlanok feladatuk ellátására. A beindult folyamatokat már nem lehet feltartóztatni, de még ebben a nehéz helyzetben is van lehetőség arra, hogy mérsékeljük a katasztrófa felé vezető folyamatok sebességét.
.
A GLOBALIZMUS-OKOZTA KATASZTRÓFA
.
2.7.5. A rendszerváltás időszakában a világ vezető liberális kapitalista erői az újonnan felszabadult, fejlődni kívánó országok számára megfogalmaztak egy "új utat", amivel ezek a régiók is felzárkózhatnak a "fejlett kapitalista rendszer" országaihoz. A javasolt út az volt, hogy, először nyissuk meg az ország szellemi és gazdasági kapuit, engedjük be a szabad tőkét, majd kezdjük el a korlátok nélküli növekedést, legyen nálunk is valódi piacgazdaság, váljunk mi is a korlátlan piac fogyasztási cikkeinek élvezőivé, és végül köszöntsön be nálunk is az általános jólét. Ez a lehetőség igen ígéretesen hangzott egy több évtizedes elnyomás alól hirtelen felszabadult ország számára, így Magyarországon is megkezdődött az új kapitalizmus építése.
-
2.7.6. A jövőre is gondoló ember azonban nem érthetett egyet az "új utat" kijelölők terveivel, ami röviden így összegezhető: radikális államtalanítás, teljes privatizáció és ezzel együtt az állam szabályzó szerepének a minimalizálása. Ennek a három tényezőnek megfelelően az új gyakorlat a valóságban úgy működik, hogy először nagy mennyiségű pénzt fektetnek a világ lokális részeibe (mint amilyen a mi országunk is), majd az új tőkefelhalmozást követően kíméletlen módon kezdik el működtetni a munkába fogott, a tőke által kiépített struktúrákat. A befektetők ezután profit formájában folyamatosan minden nyereséget kivesznek a rendszerből.
-
2.7.7. A recept nálunk is jól bevált. A multinacionális vállalatok terjeszkedését és azok működését az egyre jobban legyengített állam természetesen nem képes szabályozni. Ennek következtében a kisebb gazdasági potenciállal rendelkezők, a szegényebb gazdasági szereplők és a fogyasztók is lassan eladósodnak. A nemzetközi felügyelet alatt működő bankokon keresztül újra és újra adósságcsapdába jutnak. Ezt a folyamatot végül is csak az állíthatja meg, ha az egyenlőtlen tőkefelhalmozás és az erőforrások egyenlőtlen újraelosztása következtében kialakul majd az általános csőd.
-
2.7.8. Az egyoldalúan felhalmozott nagymennyiségű pénzt addig áramoltatják át felelőtlen kihelyezésekkel az egész rendszeren, amíg a virtuális pénzhalmozás minden gazdasági alapot nélkülöző folyamata az egész társadalmat elszakítja a valódi értékeken nyugvó gazdasági realitástól. Ez a folyamat néhány évtized alatt mindegyik (nem tőkés) résztvevőt oly mértékben kimeríti, hogy az élettér újrateremtéséhez nem marad elég gazdasági ereje. A globális tőke a vele együttműködő erők segítségével így szükségszerűen csődbe viszi a közösségek kontrollja nélkül maradt társadalmakat, majd az egész világot.
.
ERKÖLCSI ÉS GAZDASÁGI VÁLSÁG
.
2.7.9. Egy multinacionális cég helyi működéséből a lokális közösség haszna az itt megfizetett adó és a dolgozóknak kifizetett bér. Az adott élettér erőforrásait ebből az ellenértékből kéne megújítani, de ha az így befolyt összeg ezt nem fedezi, akkor ez csak az ezen felül képződő nyereségből lenne lehetséges. Ez a nyereség jelenleg teljes egészében a multinacionális cégek haszna, így csak ezt a hasznot lehetne újraosztani, amit azonban csak egy új alkuval lehetne kikényszeríteni a globális tőkéből. Ha ezt nem sikerül elérnünk és nem tudjuk az értéktereink használatának költségeit (újratermelését) fedezni, végzetesen eladósodunk. A legyengült társadalom hosszú távon az itt élő emberek, majd az egész ország halálát okozza.
-
2.7.10. Civilizációnk társadalmai egy igen bonyolult, komplex rendszert alkotnak, amit csak szigorú felügyelettel, a közösség által működtetett szabályzó rendszerrel (az állammal) lehet kordában tartani. Minden lokális közösség alapvető érdeke az, hogy saját maga ellenőrizze a gazdasági folyamatokat. Ha nincs hosszútávú stratégia, ami megvédi a közösség alapvető értékeit, akkor azok kifosztása az adott közösség széteséséhez, végül az egész társadalom halálához vezet.
-
2.7.11. A globalizmus azért tudott Magyarországon is teret hódítani, mert az emberek erkölcsi (tudati) állapota olyan, hogy csak a pénz hajtóerejével tudják továbbműködtetni a korábbi rendszerben már összeomlott társadalmat. Az ügyeskedés és a gátlástalanság rendkívül súlyos helyzetbe hozza a világot, ezért a természetes egyensúly visszaállításához olyan egyedekre van szükség, akik képesek ismét morális alapokon működni.
-
2.7.12. Szellemi, lelki, erkölcsi újraéledés nélkül nem oldható meg ez a válságos helyzet. Ezért került a fényadás gondolatkörébe ez a racionális gazdasági kérdés. Most van itt az utolsó pillanat, amikor még eldönthetjük, hogy pusztító anarchia és káosz várjon-e ránk, vagy kialakítunk magunknak egy új világrendet.
.
A KONSTRUKTÍV CSELEKVÉS
.
2.7.13. Annak érdekében, hogy a katasztrófa kisebb legyen, össze kell fognunk, és felelősségteljesen kell cselekednünk. Mihamarabb el kell érnünk, hogy egyre több emberben történjék meg a felismerés, miszerint a jelenben élők kezében van a jövő kulcsa.
-
2.7.14. Az új generáció (konstruktív tudatossága révén) a pozitív cselekedetek megtételét kikényszerítheti már olyan körülmények között is, amikor azok megtételének szükségessége nem mindenki számára nyilvánvaló.
.
KAPCSOLATI FORMÁK
.
2.7.15. A társadalom önmagában véve nem létezik, az kapcsolataink, állapotaink külvilági kivetülése. A társadalom az, amit mi (te meg én) a kapcsolataink által megteremtünk, amiben valójában a belső állapotunk tükröződik vissza. Ebből az következik, hogy semmi értelme sincs annak, ha úgy alakítjuk át társadalmunkat (a belső világunk kivetüléseként megnyilvánuló külvilágot), hogy közben nem értjük meg önmagunkat. Mivel kapcsolatainkban rendezetlenek, zavarodottak vagyunk, olyan társadalmat teremtünk, amely nem más, mint az énünkre adott reakciónk külső kifejeződése.
-
2.7.16. A társadalomban mindaddig nem következhet be számottevő változás, a környezetünk sem reformálható meg, amíg nem értjük meg önmagunkat az egymás közti kapcsolatainkban. Az új kapcsolati formák kialakítása a változások alapfeltétele. Amíg nem alakítjuk át radikálisan önmagunkat, nem változhat meg a társadalom alapvető működése sem.

.
A lap tetejére
.
<<Lapozás 2.7 Lapozás>>
.
Honlaptérkép
.
Vissza
_