.
A CSEND MÁSIK OLDALA
.
Gondolatébresztő
.
Tegyük jobbá magunkat
.
Hátralapozás 1 Előrelapozás
.
Viselem, vagy változtatok

Nincs olyan kultúra, amiben ne esne szó valamilyen formában a világ teremtéséről. A gondolkodó ember tudja, minden kezdet meghatározó és egyszeri. Az életünk ma is összefügg mindazzal, amiből a létezésünk táplálkozik. Minden hagyomány romlatlannak írja le az emberiség kiinduló helyzetét, de az életünk gyakorlata, a folytatás teljesen másként alakult. A mai kor feladata feltenni a kérdést, és megadni a választ, vajon miért következett be ez a hatalmas változás, és hogyan javíthatunk rajta? Ma már tudjuk, a gondolataink vezettek félre vagy azok hiányában éltük az életünket, vagyis a megromlott helyzetünk kulcsa bennünk keresendő.
-
A következő gondolatokat azoknak ajánljuk, akik hajlandóságot éreznek önmaguk megváltoztatására. A bajaink forrását, a 'nem tudjuk, hogy mit teszünk' állapotait csak a tudatosságunkkal oldhatjuk fel. Tegyünk egy kísérletet, és mától éljük az életünket az újra gondolt értékrendünk szerint! Gondoljunk magunkra másképpen! Tudatosítsuk, hogy az idők folyamán csak a gondolataink választottak el minket az egység megélésétől! Térjünk vissza a kiinduló helyzetünkhöz, és vigyázzunk rá, hogy többé ne térjünk le a romlatlanság útjáról!
-
Tudjuk, a hit felerősítése a meggyőződés ellenében nem könnyű feladat! Amikor nemrég megkérdezték a magyar embereket, mit gondolnak magukról, boldogok-e, akkor csak kevesen válaszoltak igennel. 'Ha nem vagy kész változtatni az életeden, nem lehet segíteni rajtad!' Sajnos, nekünk is vannak hasonló tapasztalataink. Már sok mindent közzétettünk, így idővel egyre kevesebb lett az új információ, amit volt, aki hiányként fogott fel, volt, aki ellaposodásnak minősített, és volt, aki egyenesen úgy vélte, 'nem vették még észre, hogy rég meghaltunk!', de akadt, aki még az ingyenesség hiteltelenségére is figyelmeztetett minket!
-
Valóban nem az információ kevés, hanem a szeretet megvalósulatlansága a hiányérzet oka. A mai állapotokból kiindulva úgy látszik, könnyebb feladat volt végighallgatni a fényadó kurzusokat, mint a tanultakat megélni és megvalósítani. Az észrevételek, vélekedések mögött is ez a tény húzódik meg. Bizony, mindenkinek nagyon hiányzik a harmonikusabb élet! Pedig ma már tudjuk, hogyan vezeti félre az ember életét, ha csak a fogyasztásra, az állandó növekedésre és a haszonszerzésre gondol, vagy ha figyelmét nem a földi életre, hanem az égi ígéretek földjére irányítja.
-
Az ember egy olyan létező, aki, ha egészségesnek született, érzékeli önmaga állapotát, önmaga és a környezete viszonyát, és képes arra reagálni. Mi ezekből az érzékelésekből a következőkben csak azokra utalunk, amik az írás, a fogalmi gondolkodás keretében tárgyalhatók. Ez a keret nem fedi le a teljes emberi mivoltunkat, de azért alkalmas az alapvető ajánlásaink kifejtésére. Amikor mindezeket megfogalmazzuk, mert erre képesek vagyunk, akkor ebben az értelemben magunkra vonatkoztatva használhatjuk a szellemi lény kifejezést.
-
Az elmúlt évezredek tapasztalataiból összeállítható az a nézetrendszer, amin keresztül az igazi szeretet jelenlétét egyszerűbb felismerni és megérteni. Az ide vezető út lényege a legbenső énünk feltárása, és általa az életünk valódi értelmének felismerése. A fényadással kapcsolatos megfogalmazásaink a földi élet kiteljesítésére, a harmónia, a béke, a szeretet gyakorlatára irányítják a figyelmünket, hogy végre megélhessük létünk valódi csodáját.
-
A természetes rendszereknek, így a valóság törvényeinek sincs lehetőségük a mi emberi helyzetünkhöz igazodva működni, így nekünk kell igazodnunk a természethez. Az emberi tudat kialakulásának ez a valódi oka. Az önmagát felismerő lét a Mindenség csodás éke! Az emberi elme racionális része a szabadságunk valódi forrása, egy olyan adomány, aminek használatával gondtalanul élhetnénk. Használjuk hát okosan, és éljünk vele bátran!
-
Az embernek kell őriznie az életet, a maga életét és a maga életén túl a következő nemzedékek élet-lehetőségét is. A jövő nemzedékek életéért mi felelünk, és ez a felelősség teszi szükségessé a mindenkori állapotainkon való változtatást. De ez az emberben nem magától jön létre! Amikor elhatározzuk, változtatunk az életünkön, először tudatosítani kell, hogy milyen körülményből, állapotból indulunk az utunkra, aztán, hogy merre menjünk! Az út megtételéhez szükséges idő minden embernél más és más, függ a saját kiinduló helyzetétől, a változó körülményektől és a szerencséjétől. Ide sorolható minden ismeretlen tényező is.
-
Ha már tudjuk, merre menjünk, a folytatáshoz szükségünk lesz az elfogadás gyakorlatára. A jelenlegi önmagunkat és a mindenkori állapotainkat el kell fogadnunk, hiszen a valóságban csak ezekre építhetünk. Ha valóságazonos szellemi programmal dolgozunk, a tudatos elménk adományával minden állomásnál képesek leszünk újra és újra feltölteni magunkat a hit erejével, és akkor töretlen kedv és öröm kísér minket végig az útunkon.

.
A lap tetejére
.
Tegyük jobbá magunkat
.
Hátralapozás 1 Előrelapozás
.
Honlaptérkép
.
Vissza
_