.
A CSEND MÁSIK OLDALA
.

.
Biegelbauer Pál
.
A ROSSZ TITKA
 
(A 'rossz' lételméleti megközelítése)

"Amit jónak, vagy rossznak minősítünk, az nem az adott léttényt, (azaz dolgot, személyt, eseményt stb.) minősíti, hanem mindig és kizárólag a minősítő személyt, illetve annak látásmódját. A léttény egyedüli, lényegi tulajdonsága az, hogy van. A létezés számára a minősítés teljesen közömbös. A minősítés abszolút szubjektív, azaz a minősítő által megszabott. A létező van, és ez az egyetlen tulajdonsága. Ezen kívül minden más, amit állítanak róla, az az állító (m)értékrendje szerinti. Márpedig a létezésen kívül más valós (m)érték nincs. A létezés különböző (m)értékei, a 'magasabb, vagy alacsonyabb rendűség' a létezés szentségére való vakságunk ostoba megnyilvánulásai.

Mert mit tekintünk jónak? Azt, ami olyan, vagy úgy történik, amint azt mi jónak látjuk, vagy az van, úgy van, ahogyan mi szeretnénk. Rossznak tekintjük viszont azt, amikor valami nincs, amit mi úgy gondolunk, hogy kéne, hogy legyen, illetve nincs úgy, ahogyan mi jónak látnánk. Innen a latin pozitív (pono, ponere, posui = állítani, helyezni) és negatív (nego, negare, negavi, negatum = tagadni) kifejezés. Aminek állítom a létét, az a van tartománya, aminek tagadom, az a nincs világa.

A rossz titka az, hogy nincs.

Minősítéseink pontosan ötven százaléka a nincs szinonimája. Ezek az elmarasztaló kijelentések. Ha a nincset nevesítjük, 'létet' adunk neki. Példának álljon itt a sötétség. A sötétség - hiányállapot, mégpedig a fény hiányának állapota. Tehát a szó, hogy sötétség: a fény 'nincs'-ét jelöli. Nem véletlen, hogy minden kultúrában, függetlenül attól, hogy hol és mikor bukkant fel az emberiség történelmében, a sötétség (ami nincs) a rossznak, míg a fény (ami fizikai valóság, azaz van) a jónak a szimbóluma. Nagyon sok szavunk valaminek a nemlétét jelöli. De attól, hogy nevet adtunk neki, attól még nincs!"

.
A lap tetejére
.
Életreform
.
Hátralapozás 35 Előrelapozás
.
Pali munkáiból
.
Honlaptérkép
.
Vissza
_