.
A CSEND MÁSIK OLDALA
.
Gondolatok a fényadásról
.
TALÁLKOZÁSAINK EMLÉKEIBŐL
.
Hátralapozás Előrelapozás
.
Helyünk a mindenségben
.
Változtathatunk a szemléletünkön

Sok mindenben különböznek a tapasztalataink, de egy valamiben nagyon is hasonlóak, és ezt nap mint nap átélhetjük, nem tökéletes az, ami bennünket körülvesz. Ha bármiről esik szó, egy valami közös a témáinkban, rossz a világ, számtalan a nehézség, sok a megoldásra váró feladat. De ez nem egy új jelenség, amióta létezik az ember, mindig is így volt.
-
Ismerjük az emberiség történelmét. Gyűlölködés és háborúk, tragédiák sorozata, a megkeseredett életünk megannyi rossz döntésünk következménye. Ezt tapasztalhatjuk a környezetünkben, sokszor a saját életünkben is, de nem tudjuk, mi ennek az 'elhibázottságnak' a valódi oka, és azt sem tudjuk, mit kéne tennünk ellene.
-
Ha a tragédiák szünetében néha marad egy kis lelkierőnk, és ilyenkor őszintén és valóságosan magunkba mélyedünk, akkor talán érezzük, bennünk van még a vágy, hogy változtassunk rajta. Ez egy nagyon ősi törekvés, régóta ismerjük, és tudjuk, változtatni kéne rajta. Erre mindenkinek megvan a lehetősége, ha képes változtatni a szemléletén.
-
Ha elhatároztuk magunkat, elsőként törekedjünk a valóságnak megfelelő felismerésre, a megfelelő világkép kialakítására! Ehhez engedjük meg, hogy a megismerő-képességünket a szívbéli okosságunk vezesse, és ez legyen mindig a nézőpontunk fókuszában. Ha így változtatunk a szemléletünkön, akkor talán van még remény!
-
Nincs olyan kultúra, amiben ne esne szó valamilyen formában a világ teremtéséről. Az életünk ma is összefügg mindazzal, amiből a létezésünk táplálkozik. A gondolkodó ember tudja, minden kezdet meghatározó és egyszeri. A világról alkotott képünk meghatározza az egész életünket. Mára beláthatjuk, a saját gondolataink vezettek félre minket, vagy azok hiányában éltük az életünket, vagyis a megromlott helyzetünk kulcsa bennünk keresendő.
-
A 'nem tudjuk, hogy mit teszünk' helyzetét csak a valóság-azonos gondolatokkal oldhatjuk fel. Próbáljunk meg mától egy új szemlélet szerint élni, gondoljunk magunkra másképpen, és tapasztaljuk meg mindazt, amitől az idők folyamán csak a gondolataink választottak el minket! Tegyünk meg most egy lépést, és onnan tekintsünk vissza a létező világra!
.
A megismerés
.
Ha a valóságot, azt, ami van, a megismerés oldaláról közelítjük, amibe először beleütközünk, az a közvetlen tapasztalati tény, az anyag. A valóságnak ezt a részét nevezzük anyagi létsíknak. Az anyagban meglévő nyomok alapján, amit nem okadatol az anyagi mivoltuk, következtethetünk a szellemi létezésre. A valóságnak ezt a részét nevezzük szellemi létsíknak. Ezt az anyagi és szellemi valóságot ismerhetjük meg.
-
Az anyagi létsíkon az ember közvetlenül megismerhető összetevője a testi, szomatikus mivolta, és a szellemi létsíkon közvetetten megismerhető a pszichéje. E két összetevő együttesében az embert, mint pszichoszomatikus létezőt ismerhetjük meg.

1. ábra

Az anyagi és a szellemi létsík esetleges, mert lehetne másmilyen, mint amilyen, vagy lehetne, hogy egyáltalán nincs. Az esetleges létsíkoknak eredettanilag sincs okuk, nem okadatolja magát sem az anyagi, sem a szellemi létsík. Ha az eredetükre racionális választ keresünk, azt már Arisztotelésznek (ókori görög filozófus) a létezőről szóló tanításai között is megtaláljuk.
-
A lényeget kiemelve, az Ő logikai levezetése abból a tapasztalati tényből indult ki, hogy minden, ami létezik, egy másik létezőtől kapta a létet, de minden létező nem kaphatta egy másik létezőtől a létet, mert a mindenen kívül nincs más, tehát fel kell vennünk egy olyan létezőt, mely nem egy másik létezőtől kapta a létet, hanem a létezést, mint olyat, önmagában birtokolja. Ő Abszolút Létezőnek nevezte.
-
A létezés eredetére csak logikai úton következtethetünk, azt közvetlenül megismerni nem tudjuk. Jelezzük a megismerés határát egy dupla vonallal!

2. ábra

Az ember teste és pszichéje, amit megismerhetünk az anyagi és szellemi valóságból, és ezek törvényszerűségeit tárhatjuk fel. Amit megismerni már nem tudunk, ahhoz következtetés útján juthatunk el, és azt csak felismerhetjük.
.
A valóság
.
A létezés eredetét a megismerés határán túl, az abszolút létezésben találjuk meg. A létezés forrása az Abszolút Létező, aki mindenben jelen van, mint konstans. Minden létezés ettől az, aki, vagy az, ami.
-
Az anyagi létsík közvetlenül megismerhető. A benne fellelhető nyomok alapján következtethetünk a szellemi létsíkra, ami így szintén megismerhető. E két állandóan változó összetevő mellé fel kell vennünk még az ember konstans, állandó mivoltát is, és ez a Lényegi Én-je, aminek révén vagyunk azok, akik vagyunk.

3. ábra

Az Abszolút Létező és a Lényegi Énünk is túl van a megismerés határán, és ami túl van a megismerés határán, azt a természeténél és lényegénél fogva nem ismerhetjük meg.
.
A mindenség
.
A két esetleges létsík és az abszolút létezés a valóságban teljesen áthatja egymást, egy egészet alkotnak. Csak a megismerés oldaláról kényszerülünk mindent külön-külön nevesíteni, a valóságban nincsen külön anyagi, külön szellemi, külön Abszolút Létező, és ugyanígy nincs külön testünk, szellemünk és lényegi énünk sem. Ezt szemléltetve, ha a valóság modelljét teljesen meghajlítjuk, létrejön a mindenség modellje, amiben minden benne van, ami van.

4. ábra

A legkülső körben az anyagi létsíkba ágyazott a test. A középső körben a szellemi létsíkba ágyazott az emberi psziché. A dupla vonallal határolt zónába, a megismerés határán túl-ba ágyazott a lényegi énünk, és a kör középpontjában van az Abszolút Létező, a létezés forrása, a Mindenség Szíve.
-
Az ember egészen áthatja a valóság teljességét. A testénél fogva az anyagi létsíkba ágyazottan csúcslétező, a legszervezettebb, legmagasabb rendű szerveződés az anyagi létsíkon. A szellemi létsíkon a pszichéjével szintén csúcslétező, a lényegi énjénél fogva pedig beágyazott a megismerés határán túlra, és az emberlét csúcsával közvetlenül kapcsolódik a Mindenség Szívéhez. Ez a lényegi kapcsolódási pontunk!
.
Az individuum
.
Szeretném még egyszer hangsúlyozni, a valóságban nem válik ketté az anyagi és a szellemi létsík, nincsen külön szellem és külön test, és nincs külön lényegi én, csak amikor a megismerés oldaláról differenciálunk. A valóságban egyáltalán nem válik ketté semmi sem, mint ahogy ember-mivoltunkban a testi és a szellemi mivolt is teljesen áthatja egymást.

5. ábra

Ez a modell az embert és a mindenségben elfoglalt helyét szemlélteti. Az ember oszthatatlan egész. Minden egyed (individuum) önállóan létező élő szervezet. Az ember magában hordozza a teljességet, az egészet. Láthatjuk, az ember lényegének az irányultsága befelé mutat. Ha ezt megértettük, könnyebben átláthatjuk, miként irányíthat minket a szívünk a valóság értékei felé.
.
Szemléletváltás
.
Az egész értékrend-halmazunk az irányultságunk függvénye, és ebből érthető meg az is, miként lehet a nézőpont-váltás eredménye egy más értékrend, és általa jobb a világ. Az életünkön tehát csak úgy változtathatunk, ha először megváltoztatjuk a szemléletünket. Az életünk egészét, még azt is, amit nem ismerünk, a teljes Mindenséget, a maga idejével, terével, és történéseivel, nem a gömbhéjról, hanem a középpontból, a Mindenség Szívéből szemléljük!
-
Hogy ezt ki tekinti a valóság alapjának, ki nem, azt mindenki maga dönti el. Az ember, aki képes a szellemi létsík 'használatára', a nézetrendszerét is, mondhatom úgy, önmagának választja. De hogy az emberi közösségben ez a döntés végül mely csoportot erősíti, arra eddig a saját döntésünk meghozatalakor nemigen gondoltunk. Ezért válik az életünk alapvető kérdésévé az értékrend milyensége, mert ez határozza meg emberi viszonyainkat ma is, és a holnapét is ez fogja.
-
Én csak a saját életemben oldhatom meg a problémáimat, és hogy mit látok annak, az csak rajtam múlik. A 'látottak' értelmezésekor pedig óvatosan járjunk el! A nézőpont-váltáskor ugyanis elvékonyodhat bennünk a tudatos és tudattalan küszöb, és a tudattalanban meglévő információk vizuálisan is megjelenhetnek, így könnyen összetéveszthetők a valósággal. Kísérjük megkülönböztetett figyelemmel az értelmi megközelítés módjait, és hallgassunk mindig a szívünk útmutatására, ami segíti a valóság elfogadását!
.
Szerkesztői megjegyzés
.
A fényadói attitűd szeretetteli életet kíván, amihez változásra van szükség. A téma az idők folyamán mit sem veszített az aktualitásából. Ezt a szöveget az elhangzottak lejegyzéseiből rekonstruáltuk. Külön köszönettel tartozunk a gyorsírásból átírt szöveg-részekért, ami ennek a dokumentumnak az alapját adja. Az itt látható képeket együttes munkával készítettük el. Köszönjük a fényadó társainktól kapott segítséget és a lehetőséget, hogy megoszthatjuk ezt az emlékünket is.

.
A lap tetejére
.
Amire mindig emlékezni fogunk
.
Hátralapozás Előrelapozás
.
Honlaptérkép
.
Vissza
_