.
A CSEND MÁSIK OLDALA
.
Gondolatok a fényadásról
.
TALÁLKOZÁSAINK EMLÉKEIBŐL
.
Hátralapozás Előrelapozás
.
Valóság és álvalóság
.
Amire mindig emlékezni fogunk

A világ minden pillanatában és mozzanatában teljes egész. Az örök kezdet és az örök vég jelenléte az egyetlen, ami mindenben benne van. Az emberben ez a szellem az, amely ezt az átláthatatlannak látszó teljességet felfogja és megérzi. A létezésben az ember fejlődése ösztönileg, érzelmileg és szellemi lehetőségeiben is természetes módon támogatott, de a kiteljesedés lehetősége hiába adott, ha azt a saját életünkben nem támogatjuk. Ekkor nem leszünk képesek önmagunk irányítására, és könnyen megvezethetővé válunk.
-
Valósághű gondolkodás csak a szellem irányításával érhető el. Önmagunk teljes irányításához először kezelhetővé kell tenni a tudatunk számára az ösztöni és érzelmi szféránkat. Ha ez sikerül, a bennünk lévő információk már könnyebben rendezhetők, és megnyílik a lehetőség elválasztani a valóst a valótlantól. Csak így építhetünk fel magunkban egy valóban pozitív világot.
-
A hiba, amit bárki bárhol elkövethet, úgy lehetséges, hogy az ember számára a teljesség mégsem teljes egészet jelent. Ha a létezés teljességének gondolatát elfogadjuk, és önmagunkra is, mint teljességre gondolunk, akkor könnyebben megérthetjük, a kívánatos és a nemkívánatos dolgok egyformán lehetőségként léteznek a számunkra. A mi kezünkben van az életünk alakítása, és van esélyünk arra, hogy átlássunk a negatív erők általi manipulációkon, a valóságnak beállított álvalóságok halmazán.
-
Az elmúlt évezredek alatt nagyon sok mindent elveszítettünk. Ezért is nehéz a létezés valóságát mindenki számára érthetővé tenni, és megvalósítani a szükséges változást. Ha a teremtett világot nem látjuk egy egymással teljesen összefüggő rendszernek, akkor észszerűnek gondolhatjuk a természetet és a másik embert megkárosító magatartást. Ezen gyakorlatok során veszítettük el a valós létezés mibenlétének ismeretét. Ha az egység gondolatát nem vagyunk képesek felfogni, nem ismerhetjük fel az életünk szükségszerűségeit sem.
-
Ahány ember, annyi érdek, és az összeütközést csak akkor tudjuk felszámolni, ha megteremtünk és elfogadunk egy közösen kialakított értékrendet. Ez az ember egyik alapvető feladata. A létezés valóságát nem könnyű elfogadni, de akik megértették a teremtettség valóságát, azoknak könnyebb követni a törvényeit és a szabadságát.
-
A tudományokkal foglalkozó elmék számára, akik látják a dolgok egymásból következő rendjét, talán könnyebb következtetni a valóság felépítettségére. A létezés csodája nem varázslat. Rendszerét a valóság törvényi kerete adja. Amikor a szellemi energiák anyagiasulnak, akkor azok pontról pontra való változást jelentenek. Kialakulnak a struktúrák, amik a létezés átmeneti stabilitását adják.
-
Ha ezt átlátjuk, könnyebben felismerjük a valóság törvényi keretét, működését. Pontosan ezért követelmény a valóság ismerete, mert a számunkra kívánatos és az elkerülendő dolgok is a valóság törvényei alapján szerveződnek. A világ egy összefüggő egész. Az elmúlt évszázadok hibáit a mai idők küzdelmei jól tükrözik.
-
Hagytuk kialakulni a multicégeket, megerősödni a világhatalmi (háttérhatalmi) törekvéseket, és nem vesszük észre, ez a vakság miként dönti romba az egész világot. Hagytuk, hogy a szerető emberben meglévő együttérzést kihasználva eljussunk a minden embert megillető ál-szabadságjogokhoz, vagy ahhoz a képtelenséghez, hogy minden ember a világ azon részén élhet, ahol csak akar, anélkül, hogy azon a helyen részt tudna-, vagy akarna venni az életfenntartó munkában.
-
Hagytuk, hogy a negatív erők kerekedjenek felül. Hagytuk, hogy a valóságnak csak az egyik oldalát láttassák, és megkerüljék a jólét eléréséhez szükséges egyéni és közösségi értékeket. A mi életünk nagy kihívása a közös értékrend hiányából adódó problémahalmaz felszámolása.

.
A lap tetejére
.
Amire mindig emlékezni fogunk
.
Hátralapozás Előrelapozás
.
Honlaptérkép
.
Vissza
_