.
A CSEND MÁSIK OLDALA
.
Hozzászólások
.
Gondolatok a fényadásról
.
Vissza
.
10. Anonim

Találtam az interneten egy érdekes oldalt. A honlap címe: "A Magonc". Szerintem érdemes tanulmányozni. Ez a weblap az ősi népek emlékezetében megbúvó, "időtlen", történelem előtti tanítások feltárásával foglalkozik. Itt olvastam a következő írást a fényadással kapcsolatban.

Torkán: A fényadók és a magvallás
(közzétéve, november 13, 2010, 11:48 am)

Az emberrel néha-néha előfordul, hogy önmaga barlangjaiban bolyongva váratlanul szédítő mélységekbe csúszik. Az ilyen pillanatok hozadéka a minden előzmény nélkül felbukkanó emlékképek, hangok. Amely élmények abszurditásuk, érthetetlenségük folytán gyakorta az elme szemétdombjára kerülnek, kitörlődnek, vagy a "valamire majdcsak jó lesz" feliratú dobozkába raktározódnak el. Az elraktározott dolgok pedig a megfelelő időben és helyen, a megfelelő ingerek hatására "véletlenül eszünkbe jutnak", az anyagi lét szűrőin áthaladva kivetítődnek a tudatba.

Ezek az "információpamacsok" nem mások, mint az évezredes por, anyag alatt heverő, ősi mintázatok, igazságok tükröződései. Mivel tükröződésekről van szó, és az üzenetek csomagolása egyénenként különböző, a lényeg felfedése érdekében célszerű összevetni mások hasonló témájú képzeteivel. Ugyanis, nincs két egyforma lefejtendő csalfaság, nincs két teljesen azonos felharmonikus.

Ezért vált újabban szokásommá, hogy egy-egy jellegzetesen "magvallásos kifejezésre" rákeresek a világhálón. Ilyen keresett fogalom volt a mi Szentmagunk, azaz "a Világok-, a Mindenség Szíve".

A feltett kérdésre a következő szövegkörnyezetekben érkezett meg a válasz:

"A Teremtő (a fényadóknak a "Mindenség Szíve") a szeretet forrása."
"A Mindenség Szíve a szeretet forrása."
"Itt mi vagyunk a Teremtő képe, a "Mindenség Szívének" fénye."
"A fényadó a Mindenség Szívének üzenetét, a szeretetet közvetíti."
"A Mindenségnek dobogó szíve van és ez a Szív bennünk dobog."
"A fény a Mindenség Szíve és az ember közötti közvetlen kapcsolat..."
"felismerhetem a Benned és bennem lakozó Mindenséget, azt, hogy a Mindenség Szívében egyek vagyunk."

És mindez egy, az "Elfogadlak" című, nem különösebben terjedelmes honlapon fordul elő.
(Mivel nem találtam semmilyen tiltó rendelkezést a kérdéses oldalakon, remélem, a tulajdonosok nem veszik zokon, hogy idézek a tartalmakból.)

Egyszóval a honlap szerinti "Mindenség Szíve, a szeretet forrása" minden további nélkül azonosítható a "világok szívében" elhelyezkedő Szentmaggal, amelyből ellenállhatatlanul árad "a magerő, a világot átható alaprezonancia, a sugárzás, a tisztafény, a LÉLEK...", "tőle ered minden szimfónia, harmónia, igazszó, szeretet, és minden teremtő gondolat".

Bizonyára az sem írható a véletlen számlájára, hogy ezt a bizonyos Mindenség Szívét nem istenként, hanem Teremtőként definiálták a szerzők, hiszen "a magvallás Szentmagjából áramló, átható sugárzás hatására kezdődik meg az ősanyag átalakulása", és tőle ered a "mozgás és az idő" is. Avagy, az ősanyagból a formák milliárdjait létrehozó Szentmagot méltán nevezhetjük Teremtőnek.

Mielőtt továbblépnénk, arra kérek mindenkit, mellőzzünk minden szokásos kételkedést, hátsó gondolatot, ne kutassuk, vajon ki is volt Biegelbauer Pál, ki az a Kecskés Veronika, vagy Radványi Péter, hanem a honlap címének megfelelve fogadjuk el a leírtakat, mint a mindenkiben ott lévő isteni én, a Szentmag sugarainak kivetülését. Annál is inkább, mert a "Szentmagok" viszonylatában nincs helye kétségeknek, kételkedésnek, tudniillik már a kapcsolatfelvétel pillanatában világossá válik a soha fel nem bomlott Egység.

Egyelőre maradjunk a Teremtő Szentmagnál, pontosabban a teremtés kérdésénél. A Fényadók teremtésről vallott elképzeléseinek magja a Mindenség Szíve, a teremtés forrása. Mely forrás "nem lehet a teremtett világ része", ergo "isten" egy különálló tényező, az OK. Ellenben a kiáramló információ, mint a különböző létformák közötti összekötő híd, mindkét világ szerves része, "és együtt alkotják a jelenlegi Mindenség egységét".
Avagy a "fényvallás" (nevezzük így a Fényadók hittételeit) istene a Törvény (Ten), az Anyag (Anya), a Nagykereszt híján törvényszerűen az egyszeri "teremtés pillanatának", az ősrobbanásnak, ezáltal az ok-okozat, az idő csapdájába esik. Mivel egyedül csak Isten sugárzó, teremtő, és a formákat fenntartó természetét veszik figyelembe, nem alakulhatott ki a sok-sok "Big Bang-ot", és a számtalan "Big Tumble-t", a nyíló és záródó univerzumokat magában hordó kezdettelen-végtelen Isten valósága.

Összességében elmondhatjuk, hogy Törvény (Ten) és Anyag (Anya) nélkül nem létezhet adó, azaz információ sem. A Törvény, az adó, a vevő, és az információ szerves egészet alkot, bármelyikük híjával értelmét, létét veszti az Egy és a rész. Nincs hová (ki-) áramolni, nincs kire, mire hatni, azaz nem létezik semmi, az adó és az információ sem. Nincs lét, így üresség sincs. De, ha már van, ki mondja, VAN, akkor már minden volt, van és lesz. Márpedig VAN, így a Törvény és az Anyag (An, az ősanyag) is isteni entitás, helyesebben az örökkön (kezdettelen-végtelen) létező Isten természetei.
A magvallás a teremtésen nem ért mást, mint a változatlan Egyben zajló változást. Avagy ebből a megközelítésből nem értelmezhető a teremtés pillanatában történő "egyetlen és egyben az utolsó "direkt beavatkozás" a létezésbe" megállapítása sem.

Ennyit a tükröződések szülte különbözőségekről. Most nézzük az igazságot is magában foglaló egyezőségeket. A korábban említett Szentmag, a Mindenség Szíve mellett ilyen azonosság a forrásból, a magból áramló sugárzás. A fényvallás "információja", (létezés) alapprogramja, a fény, a szeretet, vagyis a magvallás Iz-e, a magerő, a létező formák alkotója, fenntartója, a világokat átjáró alaprezonancia, a lélek, a teremtő gondolatok inspirálója, a fény, a szeretet.
Amelyből "minden létezésnek annyi jut, amennyi a létező létkeretébe belefér" (fényvallás), avagy "a különbözőségünk csupán az isteni lélek, a teremtő rezonancia bennünk lévő mennyiségének és minőségének köszönhető" (magvallás).

"A létezés ... a Teremtő információinak átáradása. Minden létezés részség. Minden rész a maga egészében hordozza az őt létrehozó Teremtő információit." "A főprogram (a teremtés információi) tehát minden létezőben jelen van, egyszerűbb vagy bonyolultabb felépítettségű struktúrákban." "A Teremtő nem olyan magasságokban trónoló személy, akihez semmi közünk nincs. Ő nem a jutalmazó és a büntető, hanem Ő a mindent, mindenkit, mindig az Ő mértékével (a teljesség mértékével) elfogadó és szívére ölelő, aki nem kívül, hanem itt bent, a szívünkben lakik."
"Az ember teremtett szellemi létező. Maga is szellemi teremtő. Maga is megfogalmazott gondolat. Nemcsak megfogalmazott gondolatként, hanem megfogalmazóként is létezünk, azaz aktív szellemi létezőként új szellemi létezőket vagyunk képesek létrehozni. Nemcsak alkotottak, hanem alkotók is vagyunk". - mondja a fényvallás.

"Isten a mindent befogadó, mindenben jelenlévő kezdettelen-végtelen. Márpedig, mint ilyen egyedül az Univerzummal, helyesebben szólva az univerzumokat is magába foglaló Mindenséggel azonosítható." "Ezért jellemezhetjük Őt többek között a szuperszinergia, vagy a részben, és a mindenségben egyaránt ható és megnyilvánuló holisztikus alapelvekkel is".
"A szemünkbe, szívünkbe hulló picinyke mag, az istenparány, jó talajba hullva kihajt, s a vele egylényegű kereszterő segedelmével növekedésnek indul, majd a gondos ápolásra csodálatos növénnyé, egyéni univerzummá, világfává serken".
"Bizony, bizony a teremteni tudás is a tarsolyunkban van, csak jó mélyen az anyag alatt. Rajtunk múlik, le tudjuk-e porolni, fényre tudjuk-e hozni." - válaszol az előbbiekre a magvallás.

Folytathatnánk a sort az elfeledett kommunikációs csatornával, a fénylény egymás szemében történő felfedezésével és a fényvallás alapelvével, az egymás feltétel nélküli elfogadásával, de úgy hiszem, mindennél beszédesebb az alábbi két gondolat összecsengése.

"Ponttá, semmivé kell válnunk, hogy minden lehessünk!"
(Biegelbauer)

"Körötted oly hajnal, oly fényesség hasad,
Hogy fel tudd fogni, szemmé válsz magad.
Aprócska pont vagy, egy fénytengeri lény,
És Mag, kiben óceán dagad, maga az edény."
(Torkán: Amikor a hetedik kapu...)

Igen, egy és ugyanazon dologról beszélünk. A különbségek csupán a Szentmag sugárzásának a burkolaton, az esendő húsvér létezőn történő töréseiből adódnak.

(Amennyiben ezek után valaki ki szeretné próbálni a fényadást, annak technikáját megtalálhatja a http://www.elfogadlak.hu/-n, a fényadók honlapján. Nagyon meg lennék lepődve, ha nem működne.)
.
Szerkesztői megjegyzés

E megjegyzéssel szeretnénk megerősíteni, hisszük, az őszinte törekvés végül elvezet minket igazi önmagunk felismeréséhez. Amikor elkezdünk gondolkodni a "honnan jöttünk, hová tartunk" kérdésekről, akkor nemcsak a legősibb kíváncsiság hajt bennünket, hanem a jelenünkben megélt "fájdalmainkra" is keressük a megoldást. Amikor a jelenlegi emberi gondjaink felismerésére törekszünk és a megoldásokat keressük, akkor szükségszerűen kutatjuk a létezés eredetét is. A folytonosság elve megkívánja, hogy a létezés forrásáról (Mindenség Szíve) akkor is tegyünk megállapításokat, ha azok bizonyossága csak a hit keretében élhető meg.

"Ha szeretnénk a realitások talaján megmaradni és csupán a biztosan állítható gondolkodás talajáról elrugaszkodni és csupán arról szeretnénk a tudatunkban képet alkotni, amiben biztosak lehetünk, hogy amikor valakit csak következtetések, feltételezések keretében tudunk megfogalmazni, és a kezdettelen és végtelen fogalmakkal tudunk körülírni, mint például a Teremtőt (a Mindenség Szívét), akkor biztosak lehetünk abban, hogy Isten világának minden részletezése csupán gyermeki kísérlet."
(Torkán)

Mélyen egyetértünk ezzel a megállapítással! Tudatában vagyunk annak, hogy gondolati modellünk "gyermeki kísérlet". Nem véletlenül fogalmazunk folyamatosan feltételes módban, és nem véletlenül hagyjuk meg a vallások privilégiumának a bizonyosság tudását. Úgy gondoljuk, akik nem elégszenek meg a soha meg nem fejthető "kezdettelen és végtelen" ilyetén való kezelésével, azok végeláthatatlan csapdába vezetik magukat. Ezért él még ma is csak a reményeinkben a "földi paradicsom" eljövetele.

Az ember, természeténél fogva, a teljesség igényével kívánja megfogalmazni a Mindenséget és a világ keletkezésének mikéntjét is. A teremtés mozzanatát megragadó megfogalmazásunknak csupán az volt a célja, hogy legyen egy olyan gondolati modellünk, aminek alapján könnyebben megérthetjük, miért csak a "fény" (és annak hiánya) létezik a teremtett világban, és miért csak a szeretet gyakorlatában élhetjük meg igazi önmagunkat. Az általunk megfogalmazott, a Teremtőre ruházott tulajdonságok is csak akkor kapják meg igazi értelmüket, amikor azokat (a Teremtő teljes odaadottságának elképzelése révén) visszavetítjük a teremtett világra, legfőképpen önmagunkra. A teremtéssel kapcsolatos elképzeléseinknek ez adja meg a valódi értelmet.

Ott, ahol ma a létező világok vannak, a teremtés előtt nem volt semmi. Ez a semmi pedig nem volt más, mint a forrás maga. Amikor megfogalmaztuk, hogy a teremtés előtti állapotban rajta kívül más nem létezhetett, akkor ezzel azt is kimondtuk: a létrejött világ minden alkotórésze csak e forrásból származhat.

Mi azért választottuk ki csak a szeretetet (a Teremtő odaadottságát), és azért gondoltuk elegendőnek kiemelni "egyedül csak Isten sugárzó, teremtő, és a formákat fenntartó természetét", mert ez önmagában is elegendő alapot ad a boldogabb emberi élet megvalósításához. Ha a Teremtőtől (az odaadottsága révén) a világ születésének pillanatában megkaptunk már mindent, amire szükségünk lehet emberi életünk megvalósításához, akkor ezután csak rajtunk múlik, felismerjük-e, hogy minden problémánk kizárólagos és egyedüli oka önmagunkban keresendő.

Tudjuk, ahány ember, annyi út, ezért biztosan állíthatjuk, mindig lesznek, akik más módon próbálják megfogalmazni az "örök" titkát, de azt is tudjuk, a különböző megfogalmazások, ha tiszta szándékból fakadnak, csak segíthetik a felismerést, mellyel rátalálhatunk a valóságos kapcsolatainkra, és az egymáshoz elvezető útra.

.
A lap tetejére
.
Hozzászólások
.
Honlaptérkép
.
Vissza
_