.
A CSEND MÁSIK OLDALA
.
Hozzászólások
.
Gondolatok a fényadásról
.
Vissza
.
26. Varga Gábor
.
Lehet, hogy a megismeréstől tágul a világegyetem?
Teljes szívemből kívánom, járjatok szerencsével!
Legyen áldott az utatok!

.
Ébredés

Ébrednek a gyökerek a mélyben
Az égi gyökerek az égben
Mintha csak ember emberrel,
Kéz a kézben nézne fel az égre
Végre!
.
Úton

A szó hatalma - teremtő, pusztító szó...
De már nyílik az ablak a végtelenre.
A teremtő értelemre, hitre, tudásra
Szeretetre!
Nincs már szükség félelemre
Hogy megtaláljuk az egyetlen utat.
Mély kút, az élet forrása!
Lélek, mutasd az utat!
.
Figyelem

Csillagos éjszaka
Isten mély, rejtett szava!
Közeli távolság, kitárulkozás.
Az égnek, a fénynek, a reménynek.
A jövőnek, a felemelt főnek!
Felénk nyújtod kezed
Itt vagyunk, gyermekeid,
Veled!
.
Őszi eső

Pihentető.
Elaltatsz, de ott van benned
az ébredés reménye.
Az Új Tavasz fénye.
Takargatjuk még, védve...
Csendünkben rácsodálkozunk
a születő csodára.
Belőlem lettél és én Belőled.
Ébredő életet kaptam, Tőled.
.
Aranyecset

Nem kell, hogy aranyból legyen.
Benned a gondolat,
Kezed én vezetem.
Te nem csodálkozol, te festetted...
De én csodálkozom, igen.
Rád csodálkozom, akit teremtettem!
.


Ezeket a sorokat életének utolsó éveiben írta (1965-2014). Mi bíztattuk, de Ő bizonytalankodott, hogy sorai "érettek-e a közlésre". Mi, akik ismertük és szerettük, úgy gondoljuk - igen! Fényadó társunk emlékének tisztelgünk, és ezzel is kifejezzük, hogy a szívünkben őrizzük Őt!

.
A lap tetejére
.
Hozzászólások
.
Honlaptérkép
.
Vissza
_