.
A CSEND MÁSIK OLDALA
.
Hozzászólások
.
Gondolatok a fényadásról
.
Vissza
.
30. Judit

Kedves Péter! Ezúton szeretném megköszönni, hogy segítettél Pali könyvének beszerzésében. Olyan jó volt lapozgatni a sok régi emléket, mintha én is átéltem volna mindet. Most sajnálom csak igazán, hogy személyesen nem ismerhettem Őt.
.
Az unokáim már nagyok, így egyre kevesebbet beszélgetünk, pedig én szívesen mesélnék még ma is nekik, ha egy kicsit ráérnének velem is foglalkozni. Talán ezért ért váratlanul a következő eset, ami e könyv kapcsán megtörtént velünk. A nagyobbik most lesz tizenkilenc, a kisebbik most múlt tizennégy éves. Ha néha olyan a kedvük, komolyabb dolgokat is szóba hoznak, de valahogy nagyon mások lettek a mai gyerekek, nem minden érdekli őket abból, ami engem ilyen idős koromban már foglalkoztatott.
.
Ők nem álmodoznak olyan sokat, mint ahogyan azt mi tettük, és szerintem sokkal értelmesebbek is, mint amilyenek mi voltunk ennyi idős korunkban. Úgy emlékszem, mi többet foglalkoztunk a felnőttek világával, mint a magunkéval. Ők most inkább magukkal vannak elfoglalva, ami szerintem részben szerencsés, mert legalább a saját korosztályukra egy kicsit nyitottabbak, és odafigyelnek egymásra.
.
A kisebbik unokám néhány hete a vasárnapi ebéd után elkérte a könyvet, és elvonult vele a sarokba. Már a délutáni kávézáshoz készültünk, amikor odajött elém és azt kérdezte: vajon mit gondolhattak a hallgatói, gondoltak-e a magánéletére, a gyermekeire? Majd azt mondta: a sok történetből, amit itt olvastam, ezek ragadtak meg leginkább az egész könyvből (be is jelölte nekem, pedig tudja, hogy nem szeretem).
-
"... Hálás vagyok, hogy Ő volt az Édesapám, és áradok, viszem tovább az üzenetet... Nemcsak szavakkal, hanem a szívem Fényével mások életében.
... Egyéves sem voltam, amikor elhagyott minket Anyuval, kisgyermekként zéró emlékem van róla. Én voltam az első gyermek, én hanyagolódtam el a legjobban, mármint apailag. ... Apu, mint a legtöbb nagy elme, vagy próféta, nem volt igazán apatípus, hiszen a hétköznapi életben vett "jó apa" nem fér meg a "prófétával". Apu nem volt senkié, így lett mindenkié. ..."
-
"... A legfontosabb dolog, amit kaptam, az az a szemlélet, hogy mindenki egy csoda, és ha valakivel bajom van, akkor csakis egy személlyel van bajom: és az én vagyok. Apa erre mondta azt, hogy az nyugtasson, ha a másik embernek van baja velem, akkor igazából magával van baja - így zárul be a kör. Nagyon sok kedves Fényadóval találkoztam életem során, bár a legmegdöbbentőbb az lehet, hogy én nem sokat tudok a Fényadásról tudatosan. Zsigerileg érzem, de ha valaki elkezd faggatni, hogy ez mi, akkor bajban vagyok. ..."
-
Mit adott, mit adhatott Ő a gyermekeinek? Engem nagyon elgondolkoztatott a kérdése. És tényleg, az összegyűjtött írásai, a visszaemlékezések, a személyes vallomások sok mindenről beszámolnak, de milyen volt Ő valójában? Ez kérdés, és igaza van - a ti odaadó lelkesedésetekkel és a vele vér szerinti kapcsolatban lévők vallomásaival együtt lesz teljes a kép.
Remélem, Te is egyetértesz ezzel!
.
Köszönet a fényadóknak, szeretettel ajánlom mindenkinek: Judit
.
(Szerkesztői megjegyzés: a két idézet a Fény könyve Mozaikok részéből való.)

.
A lap tetejére
.
Hozzászólások
.
Honlaptérkép
.
Vissza
_