.
A CSEND MÁSIK OLDALA
.
Hozzászólások
.
Gondolatok a fényadásról
.
Vissza
.
46. Judit és Péter

Kedves beszélgetőtársaink! A múltkori témánk ismét sokat foglalkoztatott minket. Most ezekből szeretnénk a figyelmetekbe ajánlani néhány lényeges mozzanatot, mert ha a 'minden a miénk' és a 'végső soron semmit sem veszíthetünk el' gondolatait nem a valóságnak megfelelően értelmezzük, akkor az számtalan félreértés forrása lehet.
.
"... Minden valós létezésnek van egy kerete. A világ keretét egy biztos történés, a Teremtés (a kezdet és az evolúció), és benne az életünk keretét a születésünk és a halálunk adja. Most ennek tükrében gondoljuk át még egyszer és vizsgáljuk meg a mi tulajdonainkról alkotott képünket, és értelmezzük a 'minden a miénk' valóságát."
.
"... Gyakran megesik, hogy az ember már annyira kifosztott, hogy tényleg nincsen semmije. Semmije, még egy ágyékkötője sem, de akkor is marad valami nagyon értékes tulajdona, a létezés természetéből következő testi és szellemi funkciója. És ha valakinek már semmije sincs, akkor is van ez a kincse!"
.
"... Hogy ezek tényleg értékes tulajdonaink, azt mindannyian nagyon jól tudjuk, hiszen minden pillanatban, amikor egy másik embert erőszakkal akarunk befolyásolni, e két tulajdont éri támadás. A mai napig mi ezeknél fogva ragadjuk meg és próbáljuk befolyásolni egymást."
.
"... Emlékszünk még a sokszor hallottakra? - 'Akkor leszünk igazán szabadok, ha már nincs mit elveszítenünk' - 'Minden akkor lesz valóban az enyém, ha lemondok róla' - 'Amikor az ember már elérte, hogy semmi sem az övé, akkor lesz minden az övé' - 'Ha meg akarod nyerni, elveszíted. Ha elveszíted, megnyered.' - Gyakran csak a paradoxon képes rávilágítani a lényegre, és az ellentmondás, a látszólagos lehetetlenség átlátása vezet el minket a felismeréshez, és felmerül bennünk a kérdés, akkor valójában mi az enyém? És a válasz az, hogy minden a miénk!"
.
"... És most jól figyeljünk, mert ez nem azt jelenti, hogy akkor lesz minden az enyém, ha azonnal öngyilkos leszek, vagy, ha a végtelen gazdagság reményében azonnal szétosztom az összes cuccomat, amit magamnak megszereztem, vagy magaménak tudhatok! Persze amíg úgy állok hozzá, addig az van, amim van. Az a cucc, az a valami, amim van, bármi, amihez ragaszkodom, az van. De ekkor csak ez van!"
.
"... Lehet végtelenül sok a pénzem, de ez akkor sem több, mint egy nagy nulla. Gondoljuk csak meg, hát mi ez a mindenhez képest? Semmi! Mert nekünk minden kell! És ahhoz, hogy elérjem a végtelen gazdagságot és végső soron a ’minden az enyém’ állapotát, ezen is túl kell lépnem, úgy kell hozzáállnom, hogy semmi sem az enyém! És ez sem azt jelenti, hogy akkor most dobjak el mindent, mert minden anyagi, meg minden, amit magaménak tudhatok az csupa értéktelen dolog, hanem csak azt jelenti - ami nálam van, az nálam van!"
.
"... De addig, amíg bármi nálam van - rám van bízva - vállalnom kell érte a felelősséget, vigyáznom kell rá és óvnom kell! Nagyon hamis és hazug az az aszkézis, ami szerint az anyagi dolgokkal nem kell törődni! Rengeteg időt elvihet, és sok energiát felemészthet mindent megóvni, ami nálam van, és ha megunom a vagyonommal, tárgyaimmal való törődést, és ezzel nem rövidítem meg a családomat, adjam oda annak, akinek mindez hiányzik!"
.
"... És most ismét jól figyeljünk! Akármilyen viszonyban vagyok én egy tárggyal, személlyel, önmagam immannes összetevőivel együtt - minden csak nálam van, de nem az enyém! És még ennél is tovább gondolva - a való világban minden tulajdonom csak átmenetileg lehet nálam, hiszen egyszer kénytelen vagyok úgy is mindent elengedni."
.
"... Van az életünkben egy pont, ami erre konkrétan rá is mutat, mert, ha meghalok már semmi sem maradhat az enyém! Sajnálatos, a halál aktusának gyakran csak a negatív oldalát fogalmazzuk meg, pedig amikor meghalunk a másik oldalról ugyanez az aktus egyben a feltámadás, a végtelen gazdaggá válás lehetősége is."
.
"... A születésünk és a halálunk tükrében most már megérthetjük, létezni csak élő valóságként lehet, tulajdona is csak az élőnek lehet, és beláthatjuk, a végtelen gazdagság az életünk része!"
.
"... A paradoxon olyan tükör, amely megmutatja, ha nem lenne miénk ez a lehetőség, nem lehetne a miénk minden, és nem lehetnénk végtelenül gazdagok sem. - Ez a szabadságunk valódi alapja. Nekünk minden megadatott! És addig, amíg ezt meg nem értjük, nem támadhatunk fel a valóság oldalán!"

.
A lap tetejére
.
Hozzászólások
.
Honlaptérkép
.
Vissza
_